A történelem nagy alakjai között sok olyan akadt, aki nem jött ki jól saját gyermekével és vagy egyszerűen csak más politikai elképzeléseik voltak vagy egyenesen szembe is szálltak egymással (harcot kezdve). Ezek közül a történelmi esetek közül választottam ki ezúttal hármat: IV. Bélát, Ferenc Józsefet és Horthy Miklóst. Mindhárman konfliktusba kerültek saját fiaikkal. A téma aktuális és nem csupán azért mert saját példámat juttatja eszembe, hiszen bár imádom lányomat, szembesülnöm kellett azzal, hogy szó szerint semmit az égvilágon nem örökölt tőlem (tulajdonságaim, jellemzőim és adottságaim közül)  és mindent jellemvonása az édesanyjától van, aki pontosan ellentétem [ezért is váltunk el sok éve és ezért sem tudjuk egymást elviselni ma sem pár percnél tovább]). De visszatérve a történelemhez: azért is aktuális a téma mert napjainkban is gyakori ez a probléma (a politikában és a jelentős személyiségeknél).

De nézzük is a három konkrét esetet a kép alatt, melyen V. György angol király és fia a későbbi VIII. Edward látható. Az 1936-ban elhunyt angol uralkodónak kifejezetten rossz volt a kapcsolata legidősebb fiával, mert Edward férjes asszonyokkal folytatott viszonyt. 

IV. Béla viszálya fiával

IV. Béla és a bizánci Laszkarisz Mária hercegnő 1220-ban házasodtak össze (amikor még mindketten szinte gyermekek voltak, alig 14 esztendősek). Közös gyermekeik közül István 1239-ben jött a világra és legidősebb fiú utódként azonnal ő lett a trónörökös. Később, alig 7 esztendősen, 1246-ban meg is koronázták és innentől társuralkodó lett apja oldalán (iunor rex). Viszonyuk azonban az uralkodás kérdéseiben mutatkozó ellentéteik miatt nagyon hamar megromlott. Már 1262-ben belháború dúlt IV. Béla és István között. A tatárjárás utáni újjáépítésben jeleskedő IV. Béla és fia a későbbi V. István felosztották egymás között az országot, mégpedig a Duna mentén és egészen IV. Béla 1270-ben bekövetkezett haláláig (1270 május 3) két királyság létezett, melyet külön kormányoztak. A nemesség egy része a király támogatta egy része viszont az ifjú István. IV. Béla halála után ez az állapot megszűnt és V. István egységesen uralkodott a Magyar Királyság felett korai haláláig.

Ferenc József viszálya Rudolf herceggel

Rudolf főherceg. Forrás: LINK

Ferenc József számára nagy jelentőséggel bírt a császári cím tovább-örökítése egyetlen fia, Rudolf számára. A herceg 1858-ben jött a világra és kerek 30 évvel később, öngyilkosságot elkövetve távozott az élők sorából. Egészen fiatal korától viták sora övezte viszonyát apjával, akivel politikai gondolkodása tökéletesen ellentétesnek bizonyult. Míg Ferenc József konzervatív, merev és vallásos ember hírében állt, addig fia liberális szellemű írásokat jelentetett meg és többször bírálta élesen az arisztokráciát és a katolikus főpapságot. Emiatt apja nem engedte, hogy Rudolf fontos szerepet kapjon a birodalom kormányzásában és még magánéletébe is beleszólt, előírva például házasságkötését (politikai okokból) Stefánia, belga hercegnővel 1881-ben. Rudolf sajátosan reagált: italhoz nyúlt és a kicsapongások felé fordult. Öngyilkosságára magánéleti problémái miatt került sor: apja rossz szemmel nézte könnyelmű éllketmódját, majd kapcsolatát Mizzi Kasparral, aki szeretője volt Rudolfnak (és mellesleg kurtizán). Később ujabb összetűzést okozott apa és fia között, hogy Rudolf beleszeretett az alig 17 éves Maria von Vetsera bárónőbe. Később együtt lettek aztán öngyilkosok a Habsburgok mayerlingi vadászházában 1889 január 30-án. (Az ügy nagy port kavart a Monarchiában.)

Horthy Miklós viszálya István nevű fiával

Horthy István és Horthy Miklós. Forrás: darabanth.com

Horthy Miklósnak két fia és két lánya volt: a lányok: Magdolna (1902), Paulette (1903), a fiúk: István (1904) és Miklós (1907). Közülük István kapott kiemelt jelenőséget mind legidősebb fiú. Horthy István fiatalon gépészmérnöki tanulmányokat folytatott majd 1940-ben a MÁV vezetője lett. Később 1942-ben már kormányzóhelyettes. Politikai emelkedése közben derült ki róla, hogy egyáltalán nem helyesli apja, Horthy Miklós németbarát politikáját, gyűlöli a nácikat és sokkal inkább az angolokhoz közeledne. Pártolta a köztudottan nyugatos Kállay Miklós miniszterelnöki kinevezését is. Közben pilótavizsgát tett és 1942-ben a keleti frontra kérte magát vadászpilótaként, hogy katonai tapasztalatokat gyűjtsön mielőtt a hadsereg vezetését megkapja. Ugyanakkor apja és a németek is elítélték István nagyobb politikai szerepvállalását (nézetei miatt). A kormányzó nagy vitákat folytatott fiával, de a közöttük lévő ellentét csak növekedett. István közben egyre aktívabb részt vállalt a harcokból. Már 25-nél is több sikeres bevetésnél járt, amikor Héjja típusú vadászgépe 1942 augusztus 20-án lezuhant a keleti fronton (Belgorod közelében). Halála kapcsán még napjainkban is sok a kétely, mert nem zárható ki teljesen, hogy a nácik keze van a dologban.

Ajánlott posztok: Legsikeresebb hadjárataink, 1956 három megindító részlete, A Habsburgok története / III. Béla és az Árpád-ház virágkora / Könyves Kálmán uralkodása / Szent László uralkodása / Széchenyi István gróf / Göring, Hitler után a második / Nagy Péter cár / Korhű film: Törvényen kívüli király / A legsötétebb évszázad és a pestis / Ki volt Rózsa Sándor? / Az államalapítás / Poroszország és a Német Birodalom / A hunok népe / Ki volt Aetius? /