Hazánk történelmében az 1848-as esztendő a parlamentarizmus terén is hatalmas választóvonalat jelentett, hiszen ebben az évben, egészen pontosan 1848 április 11-én szentesítették azt a jogszabályt - az V. cikkelyt (az áprilisi törvények között) - mely bevezette a népképviseleti választási rendszert. Ennek alapján tartották meg Magyarország első választását 1848 június 14-én. A voksoláson 377 mandátum sorsa dőlt el, amiről a lakosság 7%-a (800 ezer fő) dönthetett a szigorú cenzus alapján. (Korábban a választás rendi jellegű volt, súlypontját pedig a municipiális vármegyerendszer jelentette.) Az 1848-as választásokkal megalakuló új, népképviseleti országgyűlés negyedét már a városi polgárság adta.

Az 1848-as országgyűlés helyszíne. Forrás: pestbuda.hu

A cenzus (azaz a választásokon való részvétel előfeltétele) a következőkből állt 1848-ban: legalább ¼-ed jobbágytelek, vagy 300 ezüstforint értékű városi ház, vagy évi 100 Ft értékű fizetés, vagy értelmiségi végzettség szükségeltetett hozzá. Ha kézműves, iparos, vagy kereskedőként saját műhellyel, gyárral rendelkezik valaki és minimum egy fő segéddel dolgoztat vagy ha honorácior (értelmiségi): ügyvéd, sebész, gyógyszerész, Akadémia által elismert művész, Magyar Tudós Társaság tagjai, lelkész szintén választhatott. Passzív választójog: aki képviselővé választható: az aktív választójogi feltételek mellett minimum 24 éves életkor, magyarul írni és olvasni tudás a feltétele.

Érdekesség, hogy a választásokon indult Petőfi Sándor is Szabadszálláson (Jászkun kerületben), de nem sikerült győzelmet aratnia. Bár ismertsége, népszerűsége és verseinek szeretete hatalmas volt Magyarországon, a többség (választókerületében) nem tekintette őt alkalmasnak arra, hogy parlamenti képviselő legyen.

Az 1848 júliusi országgyűlés megnyitása a Pesti Vigadóban. August von Pettenkofen festménye. Forrás: wikipedia

Bár már léteztek bizonyos pártok az országban hiszen a Konzervatív Párt például 1846 november 12-én alakult, az Ellenzéki Párt pedig 1847 március 15-én jött létre, az 1848 júniusi választás nem a mai értelemben vett párt-harcokról szóló, párt-központú küzdelem volt, mint sokkal inkább egyéni jelöltek megmérettetése.

A választások megtartása után az országgyűlést – az első magyar független felelős kormány tagjai és elnöke jelenlétében – 1848. július 5-én a pesti régi Vigadó épületében nyitotta meg István nádor. A képviselőház (a régi alsótábla, az alsóház) a Vigadóban, a felsőház a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett a forradalmi időkben.

 Felhasznált források: 

• Választások Magyarországon (1848-1998) - statis.valasztas.hu
• Az 1848. évi V. törvénycikk - net.jogtar.hu
• Választójog és országgyűlések 1848-1945 - tortenelemcikkek.hu

Ajánlott posztok: III. Béla és az Árpád-ház virágkora / Könyves Kálmán uralkodása / Szent László uralkodása / Széchenyi István gróf / Göring, Hitler után a második / Nagy Péter cár / Korhű film: Törvényen kívüli király / A legsötétebb évszázad és a pestis / Ki volt Rózsa Sándor? / Az államalapítás / Poroszország és a Német Birodalom / A hunok népe / Ki volt Aetius? /