Megkezdte az egyik TV csatorna a várva várt Hunyadi című 10 részes osztrák-magyar sorozat vetítését és a premier hétvégén rekordot is döntött a nézettsége: közel 1 millió embert ültetett a képernyők elé. Az alapot Bán Mór regénysorozata adja mégpedig 4 rendező közreműködésével. (Az első két részt Robert Dornhelm készítette.) Az első benyomás kedvező a sorozatról (az első 3 rész után) bár talán zavaróan sokat foglalkozik a script Hunyadi János nőügyeivel és ágyjeleneteivel, melyekkel valószínűleg a nézőszám-növelés lehet a készítők célja és a fiatalabbak megnyerése. Ugyanakkor kapunk történelmi helyszíneket, várakat, lovagi fegyverben harcoló magyar vitézeket, csatákat és legfőképp nagy történelmi figurákat mint maga Hunyadi, Szilágyi János, Vitéz János, Ujlaki Miklós, Cillei Ulrik, Brankovics György. 

A kép forrása: mandiner.hu

A főhőst, Hunyadi Jánost a szerepre sokat készülő és edző Kádár L Gellért alakítja, míg feleségét, Szilágyi Erzsébetet Rujder Vivien. A nagy törökverő első szerelmét, Brankovics Marát a gyönyörű Törőcsik Franciska alakítja. Itt máris megállnék egy pillanatra, hiszen ez a kapcsolat fikció, mivel Galambóc várának ostromakor, azaz 1428-ban Brankovics Mara, a szerb despota lánya csak 8 esztendős, míg Hunyadi 21 éves, így már csak életkorukból adódóan sem lehettek szerelmesek egymásba (legalábbis erősen remélem). Ugyanakkor Brankovics Mara későbbi sorsa már helyesen van bemutatva: valóban II. Murad szultán háremébe kerül, ahol feleséggé lép elő és komoly befolyása lesz a szultánra. 

Hunyadi életútja

Hunyadi életútjának első szakaszáról aránylag keveset tudnak a történészek: annyi bizonyos, hogy apja Vajk még Havasalföldön született (kun vagy besenyő bojár-családba) majd áttelepült a Magyar Királyságba, ahol Zsigmond király katonája lett. Szolgálataiért és vitézségéért kapta meg 1409-ben Vajdahunyadvárt, amikor a kis Hunyadi János épp 2 esztendős volt. János neveltetése katonai mederben folyt és a kor legnagyobb délvidéki főuraitől tanulhatott, így Ozorai Pipótól, Csupor Demetertől és Lazarevics István szerb fejedelemtől. Az bizonyos, hogy különleges testi adottságaihoz remek hadvezéri, stratégiai és taktikai ismereteket szerzett, elmélyedve a főbb fegyvernemek elsajátításában, így a vívásban (többféle karddal, szablyával), az íjászatban, a lovasrohamok vezetésében és az ostromokban. Az ágyúk az évszázad középső harmadában jelennek majd meg a magyar vitézek eszköztárában, így ezekről Hunyadi csak később szerezhetett ismereteket.

Hunyadi életének első szakaszában mindenesetre egyszerű katona, a hadtudományok megtanulója és nem tekinthető főnemesnek, amit a sorozat többször ki is emel (helyesen). Végig-katonáskodja Zsigmond seregében a 20-as éveit, miközben meg is nősül. A nagy hatalmú Szilágy Mihály testvérét Szilágyi Erzsébetet veszi el, aki két fiúval ajándékozza meg: Lászlóval 1431-ben és Mátyással 1443-ban. Fordulópontot életében majd azok az évek hoznak, amikor hazatér Itáliából, Visconti herceg milánói udvarából. Ekkor már 26 éves és 1433-at írunk. Zsigmond elnyeri a császári címet és nagyon nagy részben Hunyadira támaszkodva szorítja vissza majd győzi le Csehországban a huszitákat (Husz János követőei) akik az egyház hatalmát és a Német-Római Birodalmat egyaránt fenyegették. 

Hunyadi a várnai csatában. Marastoni József műve. Forrás: wikipedia.org

Zsigmond azonban 1337-ben meghal és két esztendőre veje, Habsburg Albert foglalja el a magyar trónt, aki hadászati kérdésekben már egyértelműen Hunyadira támaszkodik. Ez lesz az a pillanat, amikor a karrierje végre beindul és a katona-hadvezér sorból a főnemesek-zászlósurak vagyis országnagyok sorába emelkedik. 1439-ben 32 évesen kinevezik szörényi bánnak. Az új pozíció együtt járt azzal is, hogy a délvidéki királyi várak felett ő parancsol innentől. Két évvel később már erdélyi vajda, temesi ispán és sok ezer holdnyi birtok tulajdonosa. Hunyadi országos tekintélyt azonban csak az 1440-ben hatalomra kerülő, 16 esztendős Wladislaw oldalán szerez, akit I. Ulászló néven koronáznak magyar királlyá Székesfehérváron. Híres törökverő címét is csak ezt követően vívja ki: 1441 és 1443 között sorra aratja győzelmeit a török felett Rácországban (Szerbia), Erdélyben majd elhatározza, hogy támadó hadjáratokba kezd.

Ez az ami igazán különlegessé tette Hunyadit: az első hadvezér volt a magyar történelemben, aki sikeres és nagyszabású támadó (és nem védekező) hadjáratokat vezetett messze a Török Birodalom belsejébe. A hosszú hadjáratban 1443-ban Szófiáig hatolt, a következő évben 1444-ben pedig a Fekete tenger partjáig jutott. Itt azonban a várnai csatában az ifjú király meggondolatlansága miatt vereséget szenvedett és elvesztette uralkodóját is. (I. Ulászló holtan maradt a csatatéren). Még csak mindezek után következett a hazatérő Hunyadi kormányzósági korszaka, amikor a csúcsra jutott 1446 és 1453 között. Bár a második rigómezei csatában veszített (1448-ban) és Brankovics György árulása miatt a török győzelme megalázóvá vált (és hazavergődni is csak keservesen tudott) három évvel később 1456 nyarán óriási győzelemmel mentette fel Nándorfehérvárt. Hunyadi János történelmi diadala Nándorfehérvár (ma Belgrád) megőrzése és az ország megvédése volt, mely után azonban távozott az élők sorából alig 49 évesen a csata után 3 héttel pestis miatt.

Anton Bogner: Nándorfehérvár ostroma. Forrás: dailynewshungary.com

Összegzés a filmsorozatról (az első 3 rész alapján)

Kellenek a látványos és minőségi módon elkészített magyar történelmi filmek és filmsorozatok, hogy az új generációk is alaposabban megismerjék múltunk sikeres nagy fordulópontjait és hőseit. Különösen napjainkban lényeges ez, amikor annyi a baj, a válság és a háború körülöttünk. Szükségünk van a magyar dicsőség emlékezetére és a kesergés helyett sikereink felemlegetésére. A Hunyadi János életét feldolgozó sorozat EZT a célt is szolgálni tudja.

Ugyanakkor érezhetően a rendezők - Robert Dornhelm, Nagypál Orsi, Ruttkay Zsófia és Veres Attila - többet akartak a múlt felidézésénél: egy szenvedélyekkel teli, romantizált és fiataloknak is szóló látvány-filmet akartak készíteni, akciófilmes felütésekkel. Aki azonban sokat markol keveset fog, ahogy a mondás tartja. Nehéz minden korosztályt megszólítani és egyszerre adni veretes történelmi élményeket az idősebbeknek és szenvedélyes szex-jeleneteket a fiataloknak. A két csoport elégedetlen lesz a másknak szóló jelenetekkel, ahogyan ez a visszajelzésekből már látszódik is. Az, hogy Hunyadiból a nők bálványát faragjuk, akinek legtöbb gondolata a szex körül forog nem biztos, hogy valósághű megjelenítése a hadjáratoknak és folytonos harcnak élő nagy magyar hadvezér alakjának. Hunyadi Jánosnak voltak hibái, mint pédául a túlzott birtok-halmozás (és nem a kicsapongás) és lehetséges, hogy ennek megjelenítése történethűbbé tette volna a sorozatot.  

Ugyanakkor kapunk remek felvételeket történelmi várainkról (több látószögből), a korabeli hadfelszerelésről, Hunyadi híres aranyozott páncéljáról és nevezetes csatáinkról, melyek várhatóan a későbbi részekben bemutatásra kerülnek majd (várnai csata, Nándorfehérvár ostroma ..stb). Kádár L Gellért markáns figura, magas erős, amilyen Hunyadi János is lehetett. A szakáll-kérdés vitatható, mert valóban szinte minden ábrázoláson csak bajusszal látható a nagy törökverő. De pozitívum, hogy a sorozat bemutatja a korszak nagy alakjait: Brankovics Györgyöt (Rade Serbedzija), Újlaki Miklóst (Medveczky Balázs), Cillei Ulrikot (Fekete Ernő), Szilágyi Mihályt (Mátray László), Vitéz Jánost (Csémi Balázs) és Kapisztrán Jánost (Thomas Trabacchi). 

Kicsit túl sokat foglalkozik a sorozat a szultán háremének belső világával, az ott folyó intrikákkal, a feleségek és ágyasok belső harcaival és a szex-jelenetekkel. Mindezek történelmi szempontból természetesen lényegtelenek, bár ahogyan már említettem a feleségek olykor befolyással tudtak lenni a szultánokra és Brankovics Mara is ilyen volt. A II. Muradot alakító Murathan Muslu mindenesetre jó választás a szerepre: karizmatikus, erős kisugárzású és tekintélyt parancsoló jelenség, ahogyan minden bizonnyal Murad szultán is az lehetett (uralkodása idején 1421 és 1444 között).

Kidekázhatnánk történész szemmel a hibákat, melyek között találhatunk nagyobbak és kisebbeket is, mint az a beszédstílus és viselkedés, mely egyáltalán nem stimmel az egyes főurak egymás-közti de főleg az uralkodók felé mutatott magatartásában vagy a csata-jelenetekben, bizonyos ruhákban, fegyverekben, de összességében érdemes vizsgálni a sorozatot és az összkép egyelőre nem rossz. A sok felesleges ágyjelenetet meg meztelenkedést leszámítva az első három rész visszaadja a vérzivataros XV. század hangulatát mely leginkább a török elleni harcról szólt. Ennek pedig legnagyobb magyar hőse az egyik legjelentősebb történelmi alakunk: Hunyadi János volt.

Harmat Árpád

Ajánlott posztok: A várnai csata, Legsikeresebb hadjárataink, 1956 három megindító részlete, A Habsburgok története / III. Béla és az Árpád-ház virágkora / Könyves Kálmán uralkodása / Szent László uralkodása / Széchenyi István gróf / Göring, Hitler után a második / Nagy Péter cár / Korhű film: Törvényen kívüli király / A legsötétebb évszázad és a pestis / Ki volt Rózsa Sándor? / Az államalapítás / Poroszország és a Német Birodalom / A hunok népe / Ki volt Aetius? /