Nagyon köszönjük a poszt kikerülését! A korábbiakban a legnagyobb orosz cár, és Hermann Göring élete volt blogunk témája ezúttal pedig a XIX.  századot választottuk és a magyar történelmet, konkrétabban: Széchenyi István sajátos anglomániájáról ejtenénk szót.

Forrás: wikipedia.org

A gróf elsősorban 1830-ban megírt Hitel című művéről ismert, mely elindította a reformkort mégpedig a mű rendkívül fontos gondolataival és felvetéseivel, ám ennek megírásában és általában véve Széchenyi reform-gondolataiban óriási szerepet játszott a britekhez fűződő sajátos viszonya, mely főleg kiutazásain szerzett élményeire épült.  

Széchenyi Istvánt a magyar arisztokrácia tagjaként élete első felében elsősorban olyan dolgok érdekelték, melyek leginkább a főnemesség kiváltságai voltak: a sok utazás, művelődés, társasági eseményekre járás és a katonai - tiszti karrier megvalósítása. Egy bizonyos ponton azonban a legnagyobb magyar (ahogyan Kossuth nevezte) megelégelte mindezt és a haza fejlesztése illetve a politikai élet felé fordult. Ebben a bizonyos fordulatban jelentékeny szerepet töltött be két angliai utazása katonaévei alatt: az első, 1815-ben még egyedül, a második pedig 1822-ben barátjával Wesselényi báróval. 

Az ipari forradalom kiteljesedési szakaszában járó Anglia egészen elvarázsolta Széchenyi grófot mindkét alkalommal amikor ott járt. A nagyvárosias London, az épülő hatalmas hidak, az egyre szaporodó vasútvonalak, a jól működő és új technológiákat alkalmazó gyárak és a pezsgő brit társadalmi élet mind-mind azt a benyomást keltették a grófban, hogy a szigetország messze megelőzte Európát. Nem is tévedett ebben. Eltökélte tehát, hogy hazatérve saját hazáját is az angolok által megkezdett útra vezeti majd és élen jár fejlesztéseivel és kezdeményezéseivel. Az 1822-es angliai útja után szeretett volna dunántúli mintagazdasága kialakításához hitelt felvenni Bécsben, amit a Magyarországon még mindig érvényben lévő középkori Aviticitas (ősiség) miatt elutasítottak. Ráébredt arra, hogy Magyarország felemeléséhez és Angliához való közelítéséhez alapvető reformokra van szükség (többek közt az ősiségnek és a többi feudális csökevénynek az eltörlésére). 

Politikai pályára lépéséhez megszületett tehát benne a végső elhatározás, amit tettekre is váltott: szögre akasztotta az uniformist (melyet egyébként is tervezett, mert előléptetése őrnaggyá indokolatlanul késett) és 1825-ös híres felajánlása után (amikor egy magyar tudós társaság megalapítására ajánlott jelentékeny összeget a rendi gyűlés előtt), megírta 1830-ban a Hitelt és megkezdte országépítő munkáját.

Forrás: cultura.hu

Megkezdte a dunai és balatoni hajózás (és gőzhajózás) fejlesztését modern téli kikötőkkel (hiszen Angliában is kulcsszerepet töltenek be a hajók), kezdeményezte nagy folyóink, legfőképp a Tisza szabályozását (a folyamatos hajózhatóság érdekében), részt vállalt a kereskedelmi bank megalapításában (szintén brit mintára), nemzeti kaszinókat kezdeményezett, hogy a magyar nemesek, angol mintára találkozhassanak egymással a haza sorsának megvitatására, megkezdte a részt vállalt a kereskedelmi bank megalapításában és a haza lóversenyek felélesztésében, nem beszélve a hazai selyem-gyártás (selyemhernyó-tenyésztés) beindításáról és egyéb kezdeményezéséről, mint az első hengermalom megépítése és az iparfejlesztést biztosító törvények megalkotásának javaslata.

Élete egyik főművének azonban a Lánchíd megépítését érezte, mivel pontosan látta, hogy hazánk fővárosa nem tud fejlődni, amíg legfőbb részei között nincs állandóan átjárható híd (a korábbi, kezdetleges hajóhíd helyett). A szívügyévé váló projektet mindvégig kézben tartotta: híd alapot hozott létre és Angliából mérnököt hozott a fővárosba a híd megépítéséhez. Sajnálatos módon azonban a híd 1849-es átadásánál már nem tudott jelen lenni, részint a közben kirobbanó szabadságharc, de legfőképp ideg-összeroppanása okán. Széchenyi gyermekkorától kötődött Ausztriához és a császári udvarhoz, miközben őszinte naivitással hitt abban, hogy Magyarország felemelése lehetséges a bécsi udvar meggyőzésével. Amikor azonban elkezdődtek a harcok nem tudta elviselni a két nép háborújának gondolatát. 

Széchenyi gróf valóban kiérdemelte a legnagyobb magyar megszólítást, mert ő tényleg rengeteget tett hazája felemelkedéséért, miközben az a vágy hajtotta, hogy Magyarország ugyanolyan fejlett, modern, élhető és erős állam legyen mint a kor leghaladóbb királysága: Anglia. 

Ajánlott posztjaink: Göring, Hitler után a második / Nagy Péter cár / Korhű film: Törvényen kívüli király / A legsötétebb évszázad és a pestis / Ki volt Rózsa Sándor? / Az államalapítás / Poroszország és a Német Birodalom / A hunok népe / Ki volt Aetius? /