Nem először fordul elő a történelemben, hogy egy nyugati vezető alkut köt egy diktátorral és az idegen rezsim agresszióját legitimálva segíti annak terjeszkedő és elnyomó politikáját, mely más népek, országok leigázását eredményezi. Megtörtént mindez már 1938 szeptember 15-én is, amikor a brit miniszterelnök Neville Chamberlain személyesen találkozott Adolf Hitler német kancellárral a Führer berchetsgadeni otthonában. Itt született meg a szégyenteljes Chamberlain - Hitler paktum, melynek későbbi eredménye Csehszlovákia felosztása lett és így az ország eltüntetése a térképekről. Közvetlen okként Hitler azt az indokot nevezte meg, hogy a Csehszlovákiában élő németek az úgynevezett szudéta-németség cseh elnyomástól szenved a prágai vezetés alatt így azonnali védelemre szorul, mely a Német Birodalomhoz való mielőbbi csatlakozást jelenti (azaz Csehszlovákia elcsatolását Németországhoz) De nézzük előbb az előzményeket.

Berchtesgaden 1938 szeptember 15. Chamberlain - Hitler találkozó. Forrás: bureaucracybuster.com

A nyugati hatalmak a két világháború között komoly diplomáciai, külpolitikai és gazdasági küzdelmet folytattak a folyamatosan erősödő Németországgal szemben. Kezdetben ugyan a Weimari Köztársaság (ahogyan a német államot nevezték II. Vilmos elűzése és Hitler hatalomra kerülése között) súlyos gazdasági gondokkal küszködött, később a nagy világválságtól kezdődően erősödni látszott (részben az amerikai tőkeinjekcióknak köszönhetően [mint a Young terv]). A német gazdaság mindenesetre a 30-as évekre talpra állt és Hitler 1932-es választási győzelmétől, majd 1933-as hatalomra kerülésétől kezdődően folyamatos erősödésbe kezdett. Közben a Führer sorra szegte meg a versaillesi béke pontjait (mint a demilitarizált zóna megszállása és a haderő-fejlesztés). A békében engedélyezett 100 ezres hadsereg helyett 1938/39-re egy 7 milliós hatalmas haderőt hozott létre. Amellett agresszív és terjeszkedő politikába kezdett: visszerezte a Saar-vidéket, bevonult a Rajna-övezetbe, csatlakozásra bírta és bekebelezte Ausztriát és szemet vetett Csehszlovákiára is.

A nyugati demokráciák eltérően reagáltak Hitler agressziójára: az USA izolacionosta külpolitikát folytatott vagyis elzárkózott Európa gondjaitól azt üzenve, hogy Hitler az európaiak gondja. Franciaország súlyos gazdasági gondokkal kűzdött és minden magmaradt pénzét az 1927 - 1932 között megépülő Maginot-erődvolba ölte (szent bizalommal abban, hogy ez majd megvédi a németek agressziójától), egyedül Angliára lehetett számítani, hogy megálljt parancsol a németeknek. 

Neville Chamberlain aki asszisztált Csehszlovákia felszámolásában Hitlernek. Forrás: encyclopedia.ushmm.org

Ám Anglia élére 1937 május 28-án a megalkuvó Neville Chamberlain került a konzervatív párt soraiból, aki rögtön békepárti szólamokba kezdett, mondván: ő az európai béke letéteményese, az appeasement egyetlen igazi képviselője. Valójában azonban éppen hogy segítette Hitler terjeszkedését oppurtunista diplomáciai menővereivel. Összesen három alkalommal találkozott Hitlerrel, de már a legelső alkalommal beadta derekát a Führernek. Ez volt a nevezetes berchtesgadeni találkozó, a Chamberlain - Hitéler paktum megszületésének színtere. A bizalmas légkörben Hitler Bajor Alpokban kialakított központjában (egyszersmint otthonában) lefolytatott megbeszélésen Chamberlain megalkuvó tárgyalópartnernek mutatkozott. A brit miniszterelnöknek ugyanis ekkkor vált meggyőződésévé, hogy csak úgy kerülhető el a világháború és Hitler hadseregének Európára támadása, ha mindenben enged a Führernek.

Alig egy héttel később, 1938 szeptember 22-én Bad Godesbergben is találkoztak, ám ezúttal Hitler még agresszívabb követelésekkel állt elő, közvetlen háborúval fenyegetőzött és kilátásba helyezte Csehszlovákia német megszállását is. 1938 szeptember 24-én adta ki a Godesberg-memorandumot, mely valójában egy ultimátum volt a csehek számára a megnevezett területek azonnali átadására (legkésőbb 1938 október 1-ig). Erre azonnali cseh választ vár, mely elutasító volt. 

Ilyen előzmények után került sor az úgynevezett müncheni egyezményre (1938 szeptember 29-30-án), mely döntött Csehszlovákia sorsáról. A résztvevő négy hatalom közül kettő eleve fasiszta ország volt: Németország (Adolf Hitler) és Olaszország (Benito Mussolini illetve Galeazzo Ciano képviseletében), a másik két résztvevő nagyhatalmat pedig oppurtunista vezetők képviselték, mégpedig a francia Édouard Daladier és a brit Neville Chamberlain személyében. Valójában minden a Chamberlain - Hitler egyezséget követte, hiszen a franciák azt csinálták amit Chamberlain kért, az olaszok pedig azt amit Hitler. 

Csehszlovákiát menthetetlenül feldarabolták, legértékesebb területei Cseh-morva protektorátus néven közvtelenül kerültek a Német Birodalomhoz, maradék részein pedig egy német-barát bábálam jött létre (Szlovákia) melyből később a bécsi döntés értelmében Magyarország is kapott területeket. 

A Hitlerrel harcba szálló Churchill és a vele alkut kötő Chamberlain. Forrás: newstatesman.com

Később bebizonyosodott, hogy Chamberlain megalkuvó politikája és Hitlert támogató taktikája nem vált be, hiszen a Führer Csehszlovákia bekebelezése után már Lengyelországot akarta, majd Dániát, Norvégiát, Belgiumot, Hollandiát, Franciaországot is. A felsorolt országokat sorra rohanta le hadseregével. Közben 1940 május 10-én az angolok leváltották a Hitlert segítő Chamberlaint, helyébe pedig a Führert legyőzni akaró Winston Churchill került. A megalkuvást a harc követte tehát, ami viszont sajnos egy világháborúban öltött testet.

A terjeszkedő, agresszor-diktatúrák támogatása napjainkban is újra erőre kap a nemzetközi diplomáciában. Jelenleg a Donald Trump vezette Amerika asszisztál Valgyimir Putyin expanziós terveihez, hozzájárulva ahhoz hogy felosszon saját kénye-kedve szerint egy másik független országot. Reméljük a következmény nem az lesz, mint 1938/39-ben volt.

Két világhódító diktátort segítő vezető: Chamberlain és Trump. Forrás: wyborcza.pl

A mindenesetre történelem bebizonyította, hogy az agresszorokkal szemben csakis a demokráciák összefogása lehet hatásos védekezés. Ha ez az összefogás nem történik, meg akkor a terjeszkedő diktatúrák előbb-utóbb minden ország határainál megjelenhetnek, amikor már késő segítségért könyörögni.

Ajánlott posztok: Legsikeresebb hadjárataink, 1956 három megindító részlete, A Habsburgok története / III. Béla és az Árpád-ház virágkora / Könyves Kálmán uralkodása / Szent László uralkodása / Széchenyi István gróf / Göring, Hitler után a második / Nagy Péter cár / Korhű film: Törvényen kívüli király / A legsötétebb évszázad és a pestis / Ki volt Rózsa Sándor? / Az államalapítás / Poroszország és a Német Birodalom / A hunok népe / Ki volt Aetius? /