Adolf Hitler jelentős létszámú politikai, gazdasági és katonai vezetéssel uralta a III. Birodalmat (illetve a háború során megszerzett területeket) ám ennek a hatalmas kollektívának volt egy kiemelt tagja, akit 1934-ben hivatalosan és törvénybe iktatott módon is Hitler utódjának jelöltek: Hermann Göring. Ő volt a Reichstag (német parlament) elnöke, Poroszország miniszterelnöke, a Luftwaffe (német légierő) főparancsnoka és a haderő birodalmi marsallja. 

A kép forrása: simurg.info

Hermann Göring 1893-ban született Dél-Németországban, egy ma 64 ezres városkában, az osztrák határ közelében fekvő Rosenheimben.  Apja, Heinrich Ernst Göring jogi doktorként nagy megbecsülésnek örvendett a vidéken, édesanyja, Franziska Tiefenbrunn a tipikus bajor feleségek egyszerű életét élte a háztartással törődve.

Az öt Göring csemete pályaválasztásáról a családfő döntött és a legokosabb fiát, Hermannt katonai pályára szánta. Akkoriban a hadsereg kiemelkedési lehetőséget kínált, ha bizonyos rendfokozatig emelkedett egy tiszti pályára lépő fiatal. Göring így már 12 évesen kadét-iskolába került.

Az első világháborúban eleinte a nyugati fronton szolgált és az Elzászban folytatott csatákban aktívan és bátran vett részt így korán a Vaskereszt második osztályával tüntették ki. Közben azonban tiszti karrierre vágyott és elismerésre. Bár a repülő fegyvernem még gyermekcipőben járt akkoriban, mégis hatalmas elismerés és népszerűség övezte a sikeres pilótákat, így Göring már a háború második évében eldöntötte, hogy a légierőhöz jelentkezik. Azt 1915-ös háborús esztendőben már pilótaként harcolt.

A háború végéig, vagyis 1918 novemberéig Fokkerével összesen 22 ellenséges repülőt lőtt ki, ami ha nem is helyezte a hallhatatlan pilóta-legendák közé, nevét mindenképp az élmezőny legjobbjainak sorában emlegették. Akkoriban a sztár-pilóta egyébként  a németeknél Manfred von Richtofen volt (a vörös báró), aki 1918 április 21-ig (halála napjáig) 80 ellenséges gépet lőtt ki. Göring azonban így is eljutott az őrnagyi rendfokozatig, sőt végül 1918-ban alezredesként szerelték le. Richtofenhez hasonlóan ő is megkapta bátorságáért a Pour Le Meritét.

A háború után, 1921-ben a müncheni egyetem hallgatója lett, miközben megismerkedett a nácizmussal is. Az egyszerű eszmerendszer, mely a németeket felsőbbrendűnek állította be, azonnal magával ragadta Göringet, így még abban az évben látogatni kezdte a nemzetiszocialista gyűléseket. Még 1921-ben megismerte a nála 4 évvel idősebb Adolf Hitlert, akivel a kölcsönös megbecsülés „talaján” rögtön harcostársak lettek. Göring a náci párt tagja lett, majd Hitler bizalmasa és 1922-től egyik legfőbb embere az SA (Sturmabteilung) élén.

Göring 1923-ban részt vett Hitler első hatalomátvételi kísérletében a müncheni sörpuccsban, mellyel a bajor tartományi kormányt akarták leváltani és helyükre lépni. Ám a német hadsereg bajorországi egységei hűek maradtak a központi vezetéshez és leverték a puccsot. Az egyetlen jelentősebb utcai tűzharcban azonban comblövést kapott Göring és Ausztriába menekült. Itt hosszas kezeléseket kapott, melyek alatt rászokott a morfiumra. Függősége innentől egészen haláláig megmaradt, bár fogságba kerülésekor az amerikaiak, megpróbálták leszoktatni a drogokról.

Hitler és Göring 1934-ben. Forrás: Bundesarchiv

Göring karrierje 1928-ban kezdett igazán felívelni, amikor a Reichstag képviselője majd 1932-től elnöke lett. Később, 1933-tól, a nácik hatalomra kerülésétől Hitler porosz belügyminiszterré majd porosz miniszterelnökké, rövid ideig a Gestapo első emberévé tette. Szintén 1933-ban lett légügyi miniszter, ebben a minőségében kezd a Luftwaffe megszervezéséhez.

Göring magánélete nem alakult éppen túl szerencsésen: első házasságát még 1923-ban kötötte, de felesége 1931-ben elhunyt tüdőbetegségben. Másodszor 1935-ben nősült ekkor már nem más volt násznagya, mint maga a Führer.

Hitler választási győzelme, majd 1933-as kancellári kinevezése után, Göring a legfontosabb tanácsadók egyikévé lépett elő. Az ő javaslatára születtek meg az első olyan németországi táborok, ahová politikai foglyokat vitettek és ahová az SA majd az SS záratta a megbízhatatlanokat. Az egyik ilyen Dachau volt, itt halt meg Hitler egyik legfőbb korabeli kritikusa is, Fritz Gerlich újságíró (1934 június 30-án). A Gestapo azaz titkos államrendőség is Göring szorgalmazására jött létre 1933 április 26-án.

A háborús évek

Az 1939-ben kezdődő második világháborúban eleinte kifejezetten kincset ért Göring háborús pilóta tapasztalata, melyet a Luftwaffe élén kamatoztatott, miközben Hitler teljes bizalmát élvezte. Ám az összetettebb légi hadműveletekhez nem értett és a légflotta gazdasági helyzetét sem tudta javítani. Jobban érdekelte a különböző címek halmozása és a kincsek, műtárgyak, festmények, szőnyegek más régiségek begyűjtése.

Göring egyik legjelentősebb melléfogását az angliai csata jelentette, melyben folyamatosan győzelmeket ígért a Führernek, miközben hibás döntései és az értelmetlen bevetések hatalmas veszteségeket okoztak a Luftwaffének. A Führer végül leállította Anglia légi megtámadásának tervét és elhalasztotta a szigetország lerohanását, hogy megmentsen annyi német vadászgépet és bombázót, mely elegendő a háború folytatásához (és például a Szovjetunió megtámadásához). 

Göring népszerűségét tovább csökkentette a Führernél a sztálingrádi fiaskó, amikor a légi-marsall képtelen volt megszervezni a sztálingrádi légihidat, az ott rekedt 300 ezer német katona ellátására. Az egykori utód így 1943-ra érezhetően kegyvesztett lett és a háború második szakaszában már csak a kábítószerek és a harácsolás kötötték le. Kövér Hermann (ahogyan a Führer gyakran hívta) életében fontos fejezetet jelentett Hitler elárulása 1945 április 29-én, amikor bejelentette a Führernek, hogy helyette kezdi meg a tárgyalásokat a szövetségesekkel. Bár arra hivatkozott, hogy ezt azért teszi, mert a Führer az ostromlott és körbezárt Berlinben rekedt, nyilvánvalóvá vált, hogy árulásra készül. Hitler dührohamot kapott táviratának elolvasása után és bántotta, hogy a legrégebbi harcostársa tette ezt vele.

Egyébként Rudolf Hess még régebben volt Hitler mellett, de ő ekkor már évek óta volt az angolok foglya. A másik közeli embere Himmler ugyancsak az utolsó napokban fordult a Führer ellen, amikor Göringhez hasonlóan önállósította magát a szövetségesekkel való tárgyalásokkal. Mindkettejük árulása nagy fájdalmat okozott Hitlernek, aki az öngyilkossága előtti napon elrendelte Göring letartóztatását. Ez ugyan megtörtént, de aztán Hitler halálhírére el is engedték.

Göring a háború utolsó napjaiban Ausztriáéba menekült, majd 1945 május 9-én Salzburg közelében került amerikai fogságba (a 7. hadseregnek jutott a "megtiszteltetés" hogy elsőként őrizhette). Az egykor nagy hatalmú légi-marsall végül a háborús bűnösök nürnbergi perében lett vádlott.

Göring a nürnbergi perben. Forrás: jpost.com

Rabsága alatt mérték meg a többi náci vezetővel együtt intelligenciáját, mely mindenkit meglepő módon 138-as IQ-eredményt hozott. Göringre végül a nemzetközi bíróság halálos ítéletet szabott ki, ám kivégzése előtt, 1945 október 15-én egy addig elrejtett cián-kapszulával öngyilkosságot követett el cellájában. Burton C. Andrus börtön-parancsnok szerint Göring vagy kezdettől rejtegette a kapszulát (sokak szerint köldökében, majd cellája WC kagylójában) vagy becsempészték hozzá. Akárhogyan is történt, végül gyáván és magányosan halt meg cellája sötétjében.  

 Harmat Árpád

Ajánlott posztok a blogon: Nagy Péter cár / Korhű film: Törvények kívüli király / A legsötétebb évszázad és a pestis / Ki volt Rózsa Sándor? / Az államalapítás / Poroszország és a Német Birodalom / A hunok népe / Ki volt Aetius? /