Történelmi érdekességek blogja

Aetius

III. Béla uralkodása és az Árpád-ház virágkora

2024. április 27. - Aetius_

Az Árpád-házi királyok időszakának virágkorát III. Béla 24 éves uralkodása jelentette  1172 és 1196 között, amikor a középkori Magyar Királyság gazdaságilag jól fejlődött, Európa egyik élenjárója volt és még hódításokra, terjeszkedésekre is képesnek mutatkozott. III. Bélát saját korában Görög Bélának nevezték mégpedig a szokatlan görögös neveltetése miatt és mert fiatalon 9 évet töltött Konstantinápolyban a bizánci császár udvarában, élvezve I. Manuel teljes bizalmát.

bela_3.jpg

A kép forrása: www.dka.oszk.hu

Édesanyja, Rurik Eufrozina a kijevi nagyfejedelem lánya volt, édesapja pedig II. Géza királyunk, aki sokat háborúzott szomszédjaival (főleg a Halicsi Fejedelemséggel) és Bizánccal.

III. Béla gyermekkorában súlyos trónharcok zajlottak az országban III. István és nagybátyjai (László és István) között. A gyermek Béla sorsa természetesen testvére, a király (III. István) politikájától függött. Az erőskezű magyar uralkodó viszont úrrá tudott lenni a helyzeten és 1163 június 6-án legyőzte nagybátyja (IV. István) seregeit a székesfehérvári csatában. Csakhogy a legyőzött trónkövetelő Bizáncba menekült, ahol szövetségre lépett I. Manuel császárral. A bizánci uralkodónak amúgy is volt követelése a Magyar Királysággal szemben, mégpedig a délvidéki Szerémség, melyet magának akart. Így megindult a magyarok ellen a hatalmas bizánci had.

arpadhaz_3bela.jpg

Ekkor újabb fordulat következett: a bizánci uralkodó harc helyett váratlanul kiegyezett a magyar királlyal. Az alku alapján III. István átadta a Szerémséget Bizáncnak és lemondott több délvidéki területről is (Dalmácia, Horvátország), melynek fejében Manuel ígéretét kapta arra nézve, hogy nem támogatja az ellene harcoló nagybátyját a trónharcban.

Alkujuk megpecsételéseként (afféle politikai túszként) került Bizáncba III. István öccse, III. Béla alig 15 évesen (1163-ban). Egy ideig az utód nélküli császár örököse lett (és leányának jegyese) deszpotész méltóságot megkapva, majd mikor Manuelnek mégis fia született (II. Alexiosz 1169-ben), elvesztette rangját. Ekkor kerül vissza Magyarországra 1172-ben, hogy elfoglalja a magyar trónt (bátyja halála után).

harmadik_bela_map.jpg

A térkép forrása: wikipedia.org

III. Béla a magyar trónra kerülve rögtön bevezette a bizánci udvarban alkalmazott (és általa jól megtanult) fejlett nyilvántartási rendszert és a hellén adminisztrációt. Megkoronázására 1173 január 13-án került sor Székesfehérvárott. A Szent Korona két része (görög és latin korona) III. Béla idején lett összeillesztve, mint ahogyan a királyi címerbe is ekkor került a bizánci kettős-kereszt. Utóbbi megjelent III. Béla pénzein is, a rézdénárokon.

Balkáni hadjáratokban foglalta vissza Bizánctól Horvátországot és a Szerémséget, majd Velencével is sikeresen harcolva Dalmáciát illetve Zára várát. Hadat viselt a szomszédos halicsi fejedelemség ellen is. III. Béla belpolitikájának mérlege még akkor is erősen pozitív, ha uralkodását a mértéktelen földadományozás és az érthetetlen pénzreform jelentősen árnyalta. Ő volt ugyanis az első Árpád-házi uralkodó, aki komplett vármegyét adományozott oda egyik hívének (Modrus vármegyét a Frangepánoknak). Legfontosabb intézkedésének a bizánci mintájú királyi kancellária létrehozása tekinthető 1181-ben, mert innentől minden hivatalos állami ügyet írásban rögzítettek.

terkep_europa_1180.jpg

Európa 1180-ban. Forrás: historyonmaps.com

Ekkoriban íródott a „Halotti beszéd”, az „Ómagyar Mária siralom” és ekkor alkotott III. Béla udvarában a Párizsban tanult, titokzatos „P mester” azaz Anonymus is, a ki egy ideig a király jegyzőjeként is működött. III. Béla érdemei közé tartozik még Bátaszék, Zirc, Szentgotthárd apátságainak kiépítése, a ciszterci rend magyarországi megtelepedése és I. László királyunk szentté avatása (1192-ben).

III. Bélát végakarata szerint a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el első felesége, Cahatilloni Anna mellé. A sírt 1848 decemberében Érdy János régész tárta fel. Később a maradványokat a Nemzeti Múzeumba vitték, majd 1898-ben a budai Mátyás-templomban temették el újra.

Az Árpád-kor egyik legnagyobb uralkodóját első házasságából született fiai követték: előbb I. Imre (1196-1204) majd az Aranybullát kiadó II. András (1205-1235).  

alairas_legujabb.jpg

csik.jpg

Ajánlott posztok: Könyves Kálmán uralkodása / Szent László uralkodása / Széchenyi István gróf / Göring, Hitler után a másodikNagy Péter cár / Korhű film: Törvényen kívüli király / A legsötétebb évszázad és a pestis / Ki volt Rózsa Sándor? / Az államalapítás / Poroszország és a Német Birodalom / A hunok népe / Ki volt Aetius? /
aetius_pergamen_logo.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://aetius.blog.hu/api/trackback/id/tr618391419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Morpheus_ 2024.04.29. 22:36:29

Érdekes poszt.
III. Béla után a királyi hatalom valóban jelentősen meggyengül, így valóban sajátos virágkornak tekinthető III. Béla negyed évszázada. A nemesség előretör a XIII. század elején és még a királynőt is meggyilkolják. II. Andrást rákényszerítik az Aranybulla kiadására. Aztán jön IV. Béla alatt a tatárjárás, majd a tartományurak anarchiája az Árpád-kor végén. Így visszanézve az Árpád-ház 3 évszázadát, III. Béla volt az utolsó valódi hatalommal bíró uralkodónk a nemzeti dinasztiából.
süti beállítások módosítása